Több mint egy kicsit jobb
Selin akkor kezdte el a KUMON-t, amikor 3. osztályba járt. Az általános iskola elején úgy tűnt, minden rendben lesz, akkor még nem volt házi feladat és senki nem vette észre, hogy Selinnek gondjai vannak a matematikával. Csak egy későbbi tanárváltás hozta felszínre, hogy Selinnek nincs érzéke a számokhoz. Az édesanyja véletlenül összefutott egy régi iskolatársával, akinek a javaslatára a ma 11 éves lány von Pückler tanárnőhöz került, aki a Frankfurt-Westend-i KUMON-központ instruktora volt.
Selin maga is hamar látta magán, hogy egyre jobban megy neki a matek. De feltűnt az osztálytársainak és a tanárainak is. Utóbbiak ugyan eleinte szkeptikusak voltak, de amint elkönyvelték az első gyors előrelépéseket, elkezdtek érdeklődni a KUMON-iránt.
De nemcsak a jegyei lettek jobbak félévről-félévre, hanem nőtt Selin önbizalma is és felébredt benne az ambíció is. Közben már a saját motivációja hajtja a tanulásban és jó jegyeket akar szerezni. „Az 1x1-es tesztkérdésekben mindig én vagyok a leggyorsabb az iskolában” - meséli vigyorogva.
„Olyan jó látni, hogy mennyire megváltozott és milyen büszke magára.” - meséli Selin édesanyja könnybe lábadó szemmel.
Selin elmondja, hogy régen egyáltalán nem szerette a matekot. A kivonástól egyenesen félt. Ezért majdnem abbahagyta még a KUMON-t is! Időközben pedig már rendesen örömét leli benne.
Az iskolában most éppen a törtek összeadását veszik, a tanulóközpontban viszont már a negatív törtes feladatokkal próbálkozik. És: „Lehet, hogy később matematika szakon tanulok tovább és tanárnő leszek!”
Mit szeret anya és lány a KUMON-ban?
„Nem kell, hogy mindig mindent rögtön értsen az ember” - magyarázza Selin. „Sokszor segítenek a példák, és sokkal könnyebb lesz az egész! Igazából csak egy kicsit akartam javítani, de SOKKAL jobb lettem!” - teszi hozzá sugárzó tekintettel. Annyire élvezi a KUMON-t, hogy már tervezett is pár KUMON-feladatlapot a kisöccsének.
„Nagyszerű ez a tartós figyelem, ami kifejezetten a gyerekre, mint egyénre irányul. Bevált a napi ismétlés, szünidőben is. Selin most már nem tart a felmérésektől és vizsgáktól. Az is fontos viszont, hogy otthon a szülők is tegyék hozzá a maguk részét, aktívan kísérjék és figyelemmel kövessék a gyerekük előrehaladását a tanulásban. Selinnél nagyon fontos még a tanárhoz való viszony is, és von Pückler tanárnővel megvan kettejük közt a harmónia!” - meséli az édesanya. Régebben gyakorlófüzeteket vett és filctollak segítségével megpróbálta elmagyarázni például az 5 + 7-et. Aztán mérges lett, ha nem sikerült. „Mára ez teljesen más lett. Szinte megy magától!”